2010. március 10. szerda
Nevek eredete:
Ildikó: germán eredetû magyar név, jelentése: harcos. Attila hun király második felesége, a germán mondákból is ismert Krimhilda (Kriemhilda, Kriemhilde, Kriemhild) nevének rövidülése a Hilda, Ilda, s ennek már a latin nyelvû forrásokban elõforduló alakváltozata az Ildico. Csak a magyarban vált használatos nõi névvé, Arany János hun tárgyú eposza, a Buda halála nyomán.
Holnap Szilárd névnap lesz.
Boldog Névnapot kívánunk!
Ezen a napon született:
- 1892-ben azaz 118 éve Arthur Honegger svájci származású francia zeneszerzõ, a Hatok csoportjának tagja.
- 1930-ban azaz 80 éve Iharos Sándor atléta, aki 1955-ben a világ legjobb sportolója volt.
- 1958-ban azaz 52 éve Sharon Stone amerikai színésznõ (Elemi ösztön).
- 1973-ban azaz 37 éve Cseszlovákiában megszületett Eva Herzigova topmodel.
Ez történt ezen a napon:
- 1535-ben Tomás de Berlanga püspök felfedezte a Galápagos szigeteket.
- 1629-ben oszlatta fel I. Károly angol király a parlamentet és 11 évig nem hívta újra össze.
- 1876-ban Alexander Graham Bellnek sikerült az elsõ beszélgetést lefolytatnia telefonján, amikor is ezt mondta: Mr. Watson, kérem jöjjön ide!
- 1916-ban azaz 94 éve halt meg Gróf Teleki Sámuel világutazó, az egyik legnagyobb magyar Afrika-kutató.
- 1933-ban Nevada lett az elsõ állam Amerikában, ahol legalizálták a narkotikumokat.
- 1940-ben azaz 70 éve halt meg Mihail Afanaszjevics Bulgakov szovjet-orosz író, akinek fõ mûve A Mester és Margarita címû szatirikus filozófiai regény.
- 1948-ban azaz 62 éve halt meg Jan Masaryk Csehszlovák külügyminiszter. Máig tisztázatlan, hogy gyilkosság vagy öngyilkosság történt.
- 1920-ban, a Huszár-kormány lemondása után Simonyi-Semadam Sándort kérte fel Horthy Miklós új kabinet létrehozására. Június 4-én rá hárult az a szomorú kötelezettség, hogy a trianoni békeszerzõdést aláírja.
1990 március 10 - Moszkvában megegyezés született a magyarországi szovjet csapatok kivonásáról
Magyarország szovjet katonai megszállásához az érv a békeszerződés megkötése után az volt: az Ausztriában állomásozó szovjet csapatok utánpótlási útját biztosítani kell Magyarország területén is. 1955 után ez az érvelés megszűnt. Ennek a stratégiai mozzanatnak - mint ismeretes - az 1956. évi politikai mozgalmakban mind Lengyelországban, mind Magyarországon jelentős szerepe volt. Formálisan Magyarországgal újra kellett rendezni a szovjet csapatok állomásozásának kérdését. A szovjetek magyarországi tartózkodását egy az önállónak tekintett magyar állammal kötött szovjet-magyar megállapodás rögzítette (1957. május 27.). Minden demokratikus megmozdulásnak mind Magyarországon, mind a szomszédos szocialista országokban egyik célkitűzése volt a szovjet katonai megszállás felszámolása. De mindenki tisztában volt azzal: erre csakis egy a nagyhatalmak közötti új stratégiai megállapodás után kerülhet sor. Az 1989. december 2-i máltai Bush-Gorbacsov találkozó megfogalmazta Európa "békés és demokratikus" átalakításának programját. Máig felderítetlen: a Szovjetunió miért nem informálta a szocialista országok kormányait stratégiai céljairól, és mennyire tájékoztatta a megállapodások kulisszatitkairól az Egyesült Államok az általa támogatott kelet-európai radikális ellenzék erőit. A Szovjetunió már 1989 áprilisában részleges kivonulást kezdett Magyarországról, hajlandónak mutatkozott nemcsak a dollár-elszámolású gazdasági cseréről, hanem csapatai általános kivonásáról is tárgyalni. Néhány hetes, kormányok közötti erős huzavona után 1990. március 10-én megszületett a megállapodás. Moszkvában Horn Gyula és Eduard Sevardnadze, a két ország külügyminisztere ünnepélyes külsőségek között aláírták a teljes szovjet csapatkivonásról intézkedő kormányközi egyezményt. Eszerint a csapatkivonások 1990. március 12-én kezdődnek és 1991. június 30-án fejeződnek be. A csapatkivonás pénzügyi részleteiről csak később kívántak megállapodni. Az első egységek március 12-én Hajmáskéren kezdték meg a kivonulást.